„Talán nincsen manapság a magyar nyelvterületen még egy olyan község, amely annyira ragaszkodna hagyományaihoz, mint Szék. Ez a fellengzősnek tűnő kijelentés azonban nem üres beszéd, hitelességét leginkább az igazolja, hogy a széki embert még ma is fel lehet ismerni az arctalan (vagy ezerarcú)…

„A széki táncok és tánczene régies gazdagsága annak köszönhető, hogy a hajdani fejlett mezővárosi táncélet szervezett közösségi keretei csaknem máig fennmaradtak. A kulturális önellátó jellegét elszigeteltsége és különleges városi öntudata révén megőrző, népes település zárt szigetként emelkedik ki…

A már említett Szent Bertalan napi tatárdúlás emlékét nemcsak a női, hanem a férfi viselet is őrzi. Csorba János leírja, hogy a székiek „fogadalmat tettek, hogy e nehéz, gyászos események emlékét – mely mint ítélet, úgy pusztított – megőrzik, és Birtalan [Szent Bertalan] napján háromszori,…

„Egy ügyesen felöltözött menyecske fehér manguralt inget hordott, azon ügyes kerek lájbi, szép varrattas földjű keszkenyő, ügyes tiszta fersing, alatta gyönyörű, szabályosan manguralt pendely, felaggalózva. A ruhája eltakarta a pendelye elejét, s így az csak kétoldalt látszott ki. Az egyik kezibe a…

Szék női viseletének visszatérő színei a fekete és a piros – de vajon miért és mióta? A magyarázatért vissza kell mennünk az időben egészen 1717-ig, amikor a tatárok betörtek Székre, és a lakosság nagy részét lemészárolták. Ugyanebben az évben pestisjárvány is tombolt, így a településen alig 100…